Summa Summarum - avagy Laczházi végkövetkeztet

Vasárnap indulunk haza. Addig már nemigen történik itt semmi. Úgyhogy levonom konzekvenciáimat. Nos, “petite” álinterjú jómagammal.

Miért utazol? Utazni jó. Nekem jó, talán másnak is. Nem azért, hogy kalandozzak. Kell az a fenének. Én csak szeretnék a világ minden szegletében meginni egy kávét, elszivni egy cigit. Egyéb vágyam nincsen nekem. Az utazás a lényeg. Menni. A célállomás pedig már-már szinte lényegtelen. Csak meghatározza az útvonalat. Titkon ez a kávézásról, és a dohányzásról szól.

És hogy tetszett Románia? Bukarestet nem tudom még feldolgozni, kevés volt ez az idő. Lakni viszont Constantában laknék. Ideig-óráig persze, úgyis továbbmennék onnan is.

És nagyok- e a különbségek? Ja, ha nagyitóval keressük, akkor persze. Amúgy majdnem ugyanaz, mint otthon. Itt is lefelé esik az eső. Na jó, persze, van ami más. De a kelet-európai ember könnyen alkamazkodhat.

És visszajönnél-e? Igen, persze. Főleg Constantába J.

Megérte? Hülye kérdés.

Végszó? Ja, háromra mindenki meztelen. Viszlát, otthon.