szombat, június 03, 2006

Popzenei panoptikum

Ha ez itt a vég, hát az nagyon derék. A magyar sztárvilág eme kézzel válogatott gyöngyszemei kapcsán nem tehettem mást, mint billentyűt ragadtam, dühből, erőből, indulatból.
Ha ebből nem derül ki, hogy a honi pop-, és médiasztárszakma nemcsak bennfentes, de egyszerűen nem is a nézőnek/hallgatónak készül, hanem saját magának, akkor küldjenek el lazacot sózni az Északi-tengerre. Éljenek a pénz mindenható pápái, az olajszőkítésből és pénzbehajtásból fogant új magyar idolok.
Éljen a Megasztár, a maradék piacot tönkrevágó évi 36, egy nap alatt felénekelt lemezével, éljenek a négy-öt éves késéssel nyugati mintát majmoló segédcsapatok. Éljenek a hatfelé szólókarrierbe bomló háromfős fiú-és lánybandák, a lánybandáknak ráadásul dupla esélyük van, hiszen ők még a szintén balkáni igényességű magyar Playboyba is bejuthatnak két gerontofil boszorka közé. Hajrá hallgathatatlan, nem a vásárlónak, hanem a rádiónak írt egyendalok, ( ha van haver a cégnél, akkor tán le is játsszák két Shakira között). Stranddalok, karácsonyi dalok, bordalok, romalagzi-dalok, rajzfilmdalok, és mulatós gagyirap. Hajrá tehetséges magyar dídzsék, hajrá spigiboyok-és girlök, náksik, és brunnerek. Készüljön még legalább évi 30 klipje a vivatévé munkatársainak, szerkesztőinek, illetve ki ne feledjem a szerkesztők exnőit is. Azoknak inkább műsort adjatok, ne klipet. Ha már klip: van valaki, akinek még nem rendezett klipet az Indián?
Hívják továbbra is a színpadi fellépések nagy elosztóközpontjait Dáridónak, illetve Fásy-mulatónak. Énekeljenek a postások, a bokszolók, a harmonikások. Álljon össze minden, csak a 30 évvel ezelőtti hangján énekelni tudó Táncdalfesztivál-huszár, hiszen mindig megmutatják, milyen fiatalosak a playback-hakniban. Aki nem tud így sem érvényesülni, az meg sírja tele a Story-magazint, a Találkozásokat, nyisson éttermet, nyaraljon Phuketben, mutogassa szendes szűzként a lányát, avagy legyen épp a produkció lényege: az 56 éves anya, és 18 éves lánya. Kapjon mindenki díjat, aki megvásárolja magának. Küldjünk ki nemzetközi fesztiválokra ismeretlen előadókat, ide meg csak rég lefutott, hátfájós nímandokat híjjunk. Rendezzünk fesztivált, ahol nem a fellépők névsora, vagy a hangosítás -azaz a zene élvezhetősége - a fontos, hanem megmondják nekünk, hogy ez jó, ez trendi, ez menő, ez milyen cool. Legyen mindenki jó produkció, mert megírta a WAN2. Ki ne hagyjam a Freee-t, amiben egyébként is két oldal jut a lemezkritikáknak, de ez mellékszál. Aki meg nem áll be a sorba, annak ne is adjunk sajtóteret, fellépési lehetőséget, a lemezt meg véssék ki maguknak otthon, acetátra, hogy gyorsan elkopjon. Menjen külföldre, tátogjon autószalon-megnyitón, bohóckodjon a helyi kocsmában a haveroknak ingyen sörért.

Madame Tussaud, zárj be, miután ezt a képtárat megnézted. Ennyi feltörekvő rossz buzit egy rakáson...na jó, a "feltörekvő" kifejezés kicsit erős volt, elismerem.

-efzé-

kapcsolódó anyag:

http://index.hu/gal/?dir=0606/velvet/viva/

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez erről szól ma már, elég kereken összefoglaltad. De legalabb egyeseknek nem okoz problémát eldöndeni hogy melyik is a jó, mert a tv-ben már látja a következő megagázt hogy majd azt kell megvenni...

Névtelen írta...

Hallo I absolutely adore your site. You have beautiful graphics I have ever seen.
»