Recoil - A Depeche Mode sötét oldala

Recoil:1.Rúgás,vagy 2.visszahőkölés. Kétértelmű szó. Kétértelmű zene.

A projekt a mainstream közönség számára ismeretlen, nem nagyon találkozni Recoil-klipekkel még a késő éjjeli műsorsávban sem. Az először csak mellékszálként működő projekt mögött álló embert annál többen ismerhetik; ha máshogy nem, elég megemlíteni a Depeche Mode-szófordulatot, és a Földön több millió rajongó borul a földre egy emberként. Ha még azt is eláruljuk,hogy sokak szerint az ő hiányától változott a DM zenéje öregesre, akkor nincs más hátra, nevezzük meg főhősünket, Alan Charles Wildert.

Igen, talán az ő megjelenésével komolyodott meg korábbi zenekara. Az addig Vince Clark közreműködésével tipikus, butuska szintipopot nyomó társaság a korát eltitkoló Wilder megérkezte után szépen lassan fekete bálványbandává avanzsált. Idővel elkomorult a muzsika, átöltöztek a srácok a videókon, és mivel Martin Gore világa sem volt egy egyszerű, vidám bolygó, létrejött az igazi, nagybetűs, érett Mode. (na persze,ehhez kellett egy Anton Corbijn is…). A közönség imádta őket, talán túl sok is volt a jóból, mindenesetre 1993-ban bekövetkezett a szakadás, s ettől kezdve válik érdekessé az, amit Alan önállóan művel- bár az első Recoil-lemez, az 1+2, valamint a Hydrology már korábban megjelent. (A DM-ből levetett hangmintákból összefércelt 1+2 annyira szörnyű és kezdetleges, hogy a Hydrology nélkül meg sem vásárolhatjuk). És 1992-ből való még a Bloodline LP is.

EGYEDÜL MEGY

"Nagyon nehéz volt hátat fordítanom egy ilyen sikeres csapatnak, de meg kellett tennem" - mondja egy interjúban. Amikor megteszi ezt a lépést, éppen végez a Songs Of Faith And Devotion Live-al, amit egyedül rak össze, amíg Dave először kukkant át a másvilágra, Martin az alkohol rabja, és éppen csak a közös név tartja össze a négy tagot. A Depeche-ből magával viszi az egyik gospel-énekesnőt, Hildia Campbellt - az egyetlen ember,akivel manapság tartja a kapcsolatot, Dave -aki szintén erősen kifelé tart Gore bűvköréből. Vendégszerepel nála többek között az Incubusban és a Stalkerben

Douglas McCarthy, a Nitzer Ebb frontembere, a korai időkben reppel nála Moby is - akit ugye azóta sem sikerült rávenni ugyanerre. Maggie Estep mellett ne felejtsük el Siobhan Lynch varázslatos hangját és bizarr szövegeit, aki a Driftinget és a Missing Piece-t adja elő. A szövegírás Alan Achilles - pontja, legtöbbször az énekesekre bízza ezt a munkát.Ő maga csak kivételes esetben poétáskodik, és csak minimális vokálokra hajlandó a saját lemezein.

A VÉR VÍZZÉ VÁLIK

Unsound Methods című remekének bizonyos Steve Lyon a hangmérnöke, a remekmű fontosabb pontjai: a szexcentrikus Luscious Apparatus, a gospeles, mantraszerű Red River Cargo, és a tüneményes Missing Piece. A Liquid albumról csak annyit jegyez meg magyarázatféleképpen, hogy bármilyen anyagról szólhat, ami folyékony, mindegy, hogy vér, méz, vagy víz. A borítónak mindenki maga nézzen utána; érdemes találgatni, mit is látunk rajta miben. Ezen a lemezen Diamanda Galás (Strange Hours), Samantha Corbell (Last Call For Liquid Courage) és Nicole Blackman (a zseniális Breath

Control) működik közre.

Alan saját stúdiójában,a Thin Line-ban komikus történések zajlanak; megesik, hogy fűtés nélkül, dideregve komponál. Ez biztosan nem tesz jót a sarokban tárolt sárga,eredeti Gretsch-gitárnak... A lemezboltok kínálatából csak a filmzenékre figyel, főleg Morricone és Badalamenti érinti meg.

DERÜLT ÉGBŐL TORNÁDÓ

Alkatilag egy barna hajú, barna szemű, egyszerű, jóképű figura. Ki hinné, hogy a legsötétebb, legabberáltabb gondolatokat önti hangokba. Ahogy azt sem hinné el senki, hogy a Királyi Angol Légierő, a RAF egy vadászgépe kis híján a fejére zuhan Aberdeen mellett, amikor feleségével arra autóznak. A gép a dombok közé zuhan, felrobban, a pilóta szörnyet hal, két halott - Wilder pedig megírja a Black Box című kétrészest. Megzenésíti, mi járhatott a pilóta fejében az utolsó másodperceiben. "Mode Man's Near Miss" - cikkeznek a bulvárlapok.

A dalokhoz készült mozgóképekben szinte minden esetben közös az öltönyös, nagyvárosi férfiak jelenléte, mintha az átlagembert személyesítenék meg. Faith Healer: a filmen egy őrült csodadoktort láthatunk, aki kígyóméreggel gyógyít.Van egy kis Ördögűző-utánérzés. Drifiting: valaki nagyon fentről zuhan alá - talán egyenesen odafentről? - Aztán egy kórház folyosóin hordágyán végigtolva sorra be-bepillant a betegek és a még betegebb doktorok életébe. Maga Alan egy vak ápolt képében szerepel. Tolószék, infúzió, bekötetlen radiátor...a végén a főszereplő is úgy dönt, jobban jár,ha leporolja magát, és elsétál.

VIZUÁLIS ALÁVALÓSÁG

Stalker: perverzió, egy apáca és domina között féltávon elhelyezett személyiségű nő. És aki őt nézi; akinek csak a száját és néha a kezét látni; a kukkoló.

Fekete bőrű prédikátor az utca közepén ülve; a tömeg mégis átnéz rajta, elkerüli: Jezebel történetét meséli. Pókok, férgek, svábbogarak. Az öreg egy széket cipel a sivatagba, miközben egy szem figyeli fentről, ahogy jeleket rajzol a homokba. A jelekből egy szöveg alakul ki: Judge Me- Ítélkezz felettem.

Ítélkezzünk mi is: nyomasztó világvége-hangulat. Örökös filmzene-fíling. Recoil. Aki a jelenkori Depeche Mode-ból hiányol valamit, de nem tudja, mit - annak mindenképpen fel kell fedeznie.

-efzé-(2004)