szerda, május 24, 2006

Fogy a magyar

Megy a magyar vásárolni. Bevásárlókocsiját lassan tolja át a a gazdaságos gazdagság világán. Mindenhol azt nézi, mi az olcsó. Már hallott az E-betűkről, de megint otthon maradt a lista, amit a feleség gondosan kifénymásolt a női magazinból. Egyébként se hajol le, azt veszi, ami szemmagasságban kínálja magát. Nehogy meglássa a szembeszomszéd.

Megy a magyar vásárolni. Abban a világban, ahol rubintrékák csillognak a média fényében, ahol Norbi diktál és update-el, és ontja saját brandje szerint gyártott csodáit ruditól müzliig. Ahol este fél hét után nem szabad még a konyhába sem menni, nem még bármit is enni. Ahol messzi városokba indulnak a konzerv étellel megrakott furgonok. Nincs idő főzni, csak falni.

Megy a magyar vásárolni. A gyerek chipse és kólája mellé még bekerül a pattogatni való kukorica. Az asszony még nyakon önti - kalóriagazdag - majonézzel a fitnesznek nevezett, ám korántsem annyira fitt állagú és eredetű salátáját. Férjuram telerakja sörrel a hűtőt, jön a vébé, Ilonkám, tudod.

Na jó, Ilonkám, fizetés van, kapsz megint egy kazettát, tartanod kell a formád. Bíró Icát, vagy Rubint Rékát veszünk? Ilonka nem tud dönteni, hiszen a borítóról oly szépen mosolyog mind a kettő. Karcsún, és trendin. Talán sosem voltak hízásra hajlamosak.

-efzé-

Nincsenek megjegyzések: