Constanta. Szép, öreg város. A fene se mondaná meg róla, hogy román. Amolyan igazi kikötő, valami regényből. Római kikötőváros volt, mára számos történelmi emlék bizonyitja ezt. Romániai kiruccanásunk során eddig ez volt a kedvenc helyem.Magamban még azt is megkockáztattam, hogy élnék itt.
A világ egyik legnagyobb kikötőjét, a világ egyik legtipikusabb biztonsági őre vigyázta. Megkérdeztük tőle, hogyan juthatnánk be. Hozzáteszem, semmilyen nyelven nem beszélt. Csak románul. Tehát inkább mutogattunk, mint kérdeztünk. (Pantomim is eine unique lingua – a szerk.) Majd „elmagyarázta”, hogy rendőri engedéllyel lehet csak belépni, amit a szomszédban lévö őrsön lehet kérni. Mivel nem kockáztattunk még egy barna személyis támadást (lásd bolgár határ) a hatóságok ellen, igy továbbálltunk.
Maradt tehát a tengerpart, a történelmi belváros és a kebab-bárok. De ez pont elég volt. Szeretem Konstancát. Nézzétek efzé képeit. Béke.
(Olyannyira béke, hogy ma úgy 20-22 órát aludt. A kárörvendő szerk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése