Heves megy-e?

Heves megy-e?

Megy-e, vagy marad a megyerendszer? - erről folyt a diskurzus hónapokon keresztül a közéletben. Verbális árokbetemetés és valóságos áskálódás után maradt. Így hát e nagy kérdés sem oldódott fel kis magyar demokráciánk túlzott pezsgésében, ámde egészen más okok miatt közel két hónapja csak egy megyére koncentrál az ország. Az egyáltalán nem békés Hevesre.

Az októberi önkormányzati választások 20-20-as mandátum-döntetlenje után - talán a legújabbkori íratlan magyar szokásjognak megfelelően - mindkét fél, a Magyar Szocialista Párt és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is győztesnek tudja magát. Egyenként is úgy vélik, hogy őket illeti meg a Megyegyűlés fő széke, a közgyűlési elnöki pozíció. Nálunk úgy látszik, nincsenek vesztesek - aki egyest dob, az is hatost prédikál.

Az MSZP szerint a megyei önkormányzás több éves rutinja alapján náluk van a bölcsek köve - a vezetni tudás, és az aranytojást tojó tyúk - a kormánylobbi. A Fidesz ellenérdekeltjei pedig több száz fős szavazattöbbségre hivatkozva érzik azt, hogy a népakarat őket támogatja a szubjektív egyenlősdiben. Kérdés, hogyan közeledhetne két ilyen, tulajdonképpen egyaránt nehezen indokolható álláspont.

Tucatnyi tárgyalás után sem oldódik a büszkeség, ugyanakkor talán mindkét tábor arra játszik, hogy egy megismételt választás során módosulnak az arányok.Diplomatikusan, csak név nélkül: az egyikük arra vár, hogy több mandátumot szerezhet a megszorítások hátszelén, s ők kerülnek többségbe. A másik éppen ettől tart. A közigazgatási hivatal pedig türelmes, mert egyelőre az a dolga. Utána pedig az, hogy észrevételezze és szankcionálja a megyei közgyűlés törvénytelen működését.

Amíg a két fél az egyre meddőbb tárgyalások során eldönti, mennyit ér a fele királyság, s hogy legyen-e közgyűlés, lassan leáll az élet a megye intézményeiben. Kérdés: ki marad, ki az, aki megy? Vajon megy-e? Vagy minden marad? Hónapok kérdése a válasz.

A helyzet bizonyos szempontból törvényszerű - lassacskán mégis törvénytelen.

-Faragó Zoltán-